Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 23.03.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Lokodi Imre
Titlul articolului: Márton Árpád képviselõházi frakcióvezetõ - Mondjam azt, hogy kupecek?
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=223&menu=



A frakció ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. Nem is hiszem, hogy a frakciónak lenne ez a dolga. Nem kell azzal foglalkoznia, hogy március 15-én hol, miként ünnepelnek a magyarok. Viszont ha olyasmi történik, ami sérti az erdélyi magyarság érdekeit, akkor másként tevõdik fel a kérdés. Nekünk most az a dolgunk, hogy a kisebbségi törvényt átvigyük a parlamentben.

Az nehezen állítható, hogy doktor Csapóék a székelyudvarhelyi nagygyûléssel könnyítettek a kisebbségi törvény és a RMDSZ parlamenti frakciójának helyzetén.

Mindaz, ami Udvarhelyen történt, akár meg is fúrhatja a kisebbségi törvényt. Legyen világos: az RMDSZ soha nem mondta egyetlenegy autonómiatörvény-tervezetrõl sem, hogy azt nem szabad elfogadni. Azt mondtuk, hogy nem nyújtjuk be, mert rossz, esetleg másként kellene megfogalmazni. Azt is mondtuk, nem most kellene benyújtani, de állítom, hogy RMDSZ-képviselõ soha nem szavazott autonómiatörvény-tervezet ellen, még akkor sem, ha rossz volt. Mi mindig a parlament szakbizottságának visszautasítása ellen szavaztunk. Ezek után az is nyilvánvaló, hogy vannak emberek, akik hajlandók áruba bocsátani bizonyos elveket.

Csakhogy az „autonómisták” is hajszálpontosan ezt állítják Önökrõl.

Az RMDSZ minden választáson következetesen magyar szövetségként indult – noha 1996-ban tagja volt a Konvenciónak –, önálló testületként, vállalva a kockázatokat is. Soha nem kíséreltük meg egy olyan pártszövetség tagjaként megjeleníteni magunkat, amely nem a magyarságot képviselte. Miközben vannak emberek, akik – parlamenti vagy helyi tanácsosi mandátum reményében – a székely autonómiát hangoztatva román pártok listáin indultak. Ugyanilyen alkudozás volt tetten érhetõ a március 15-i rendezvények során is. Mit mondjak ezekrõl az emberekrõl? Mondjam azt, hogy kupecek? Akkor azt mondom: az erdélyi magyarsággal kupeckednek.

Politikai ellenlábasai azt hangoztatják, nincs az Istennek olyan autonómiatervezete, amellyel elégedett lehet az RMDSZ: mert nem õ találta ki azt.

Éppenséggel fordítva állítható: Csapó Józsefnek azért nem tetszik a mi törvénytervezetünk, amely – azonkívül, hogy bizonyos szempontok szerint szélesebb és másként fogalmaz – ugyanazt tartalmazza, mint az a személyi elvû autonómia tervezet, amit õ fogalmazott meg, nos, tehát azért nem tetszik neki, mert az RMDSZ nyújtotta be a parlamentben. Tudja mit, Csapó Józseffel és a hozzá hasonlóan pálfordulatot végrehajtó emberekkel nekem nagy bajom van. Ha valakirõl azt állítom, hogy kupeckedik a nemzetével, azt azzal a meggyõzõdéssel állítom: ezek az emberek akciósorozatukkal veszélybe sodornak egy kisebbséget, és érveket adnak a magyarellenes hangulatkeltõk szájába. Corneliu Vadim Tudor nem véletlenül idézi Szász Jenõt a parlamentben. Nos, hát akkor nincs valami baj itt? Ha létezne a kisebbségi törvény, az egész Bolyai-ügy például másként alakult volna. Nézzük meg, mit mond ki a törvény, mivel van baja annak a Demokrata Pártnak, amely – sokak állítása szerint – elnöki pártként mûködik. Nos, azzal van baja, hogy a bennünket érintõ kérdésekben mi akarunk dönteni. Ezt a demokraták nem tudják elfogadni.

Érdemes állandóan Szász Jenõ kijelentésein lovagolni, amikor Basescu „oszd meg és uralkodj” elve mellett õ mindössze bábfigura?

Én legszívesebben nagyon hamar elfelejteném az udvarhelyi intermezzót, számomra ugyanis az a fontos, hogy az elkövetkezõkben olyan cselekvéseknek tudjak részese lenni, amelyeknek a végén talán csak bejelenthetem, hogy a plénum vitájára tûzhetjük a kisebbségi törvénytervezetet egy pozitív bizottsági javaslattal. Én inkább arról szeretnék beszélni, hogy a csatlakozásig lesz egy használható kisebbségi törvénye a romániai magyarságnak.

Mit gondol, az RMDSZ hangnemében észlelni fogunk valamelyes radikalizálódási tendenciát?

Én az RMDSZ megalakulása óta, vagyis 1990-tõl következetesen ugyanazon az állásponton, ugyanazon az oldalon képviselem az erdélyi magyarságot. Világosan, egyértelmûen, választási kampányban, újságírói kérdésre elmondtam, hogyan látom az autonómia megvalósíthatóságát. És ne felejtsük: azzal választást is nyertünk. Nem látom be, miért kellene hogy radikálisabb legyek most, mint voltam a választási kampányban, miért kellene a választók által jónak vélt, elfogadott ütemtervemet bármiképpen átrajzolnom. Ha meggyõzõdésem lenne valamiféle radikalizálódás, ami esetleg eredményesebben tudná keresztülvinni azt, amit én elképzeltem, akkor nyilvánvalóan megtenném. Ha garanciát kapok arra, hogy a teljes kormánykoalíció támogatni fogja a dr. Csapó József által kidolgozott székelyföldi területi autonómiát, és azt Basescu elnök változatlan formában aláírja, ám legyen, próbáljuk meg azt is, akár a parlamentben be is nyújtom. Csakhogy az államelnöktõl egyelõre másra kaptam garanciát, mégpedig arra, hogy õ kizárólag egységes nemzetállamot akar, amivel kilencvenben, kilencvenegyben is bajom volt, hiszen azért szavaztam az alkotmány ellen. Az alkotmánymódosításkor is bajom volt, azért javasoltam egyes cikkelyek módosítását. Az más kérdés, hogy nem fogadta el a plénum. Amikor Frunda Györgyöt próbálták lejáratni a jogi bizottságban, akkor is elmondtam, mi a bajom a nemzetállam fogalmával.

Mit gondol, hogyan hatott Basescu gesztusa a székelység körében? Arra gondolok, a nép aligha döbbent rá hirtelen, kinek-minek asszisztált…

A nép furcsán mozog, persze. Jellemzõ, hogy a nép – más népekre is érvényesen – a kezdeti stádiumban mindig a vállára veszi saját diktátorát. Vagy más esetben: képzelje el, mit gondolt a vezetõ értelmiség, amikor az államfõ a tanévnyitón azt mondta: „Én is rossz tanuló voltam, lám, mégis államelnök lett belõlem.” Azt, hogy Sepsiszentgyörgyön kifütyülték a magyar miniszterelnök szövegét, amely különben jó szöveg volt, pusztán azért, mert az a Gyurcsány Ferenc szövege volt, bizonyos szempontból érteni vélem. Azt viszont nehezen tudom megmagyarázni, hogy Basescu szövegét miért tapsolták meg oly lelkesen, amikor abban bizony a nemzetállamot emlegette.

A tömeg tudathasadása?

A tömeg spontán reakciója inkább: lám-lám, hozzám szólt Basescu államelnök. Ezért nem tudom pontosan értékelni, ki-ki a maga nyugalmában hogyan gondolja végig. Valószínûleg a tömeg örült annak, hogy az államelnök odament, hogy tán még sincs olyan nagy baj, sõt: támogatja az autonómiát. Szóval nem kizárt, hogy ez nem erõsíti meg a székelyudvarhelyi polgármestert a hívei körében, de hogy ennek összessége ma vagy holnap hogyan hat a székelységben, azt én most nem tudom megjósolni. Egy dologban bízom: a romániai magyarság, a Székelyföld távlatokban is elég makacsul ragaszkodik saját elképzeléseihez, és hogyha pillanatnyi felindulásában tesz is valamit, ami eltéríteni látszik eredeti elképzeléseitõl, a végkicsengés mégsem ugyanaz. A történelemben van elég példa rá: Mihály vajda és a székelyek, Báthory lefejezése.

A képviselõházban megválasztották Nastase utódját. Mit remél a liberális házelnöktõl?

Bogdan Olteanu megkapta a mi támogatásunkat. Ez a fiatalember az utóbbi idõben teljességgel bizonyított. Feltehetõleg jó házelnök lesz, a magyarsághoz való viszonyulása is biztató. Mondjuk ki: az eddigi házvezetés meglehetõsen hátráltatta a kisebbségi törvény elfogadását, kezdve attól, hogy megakadályozta a sürgõsségi eljárásban való tárgyalását, meghosszabbított bizonyos határidõket, és sorolhatnám tovább. Végsõ soron amikor plenáris ülésen fogják tárgyalni a kisebbségi törvényt, az bizony a házelnökön múlik, ki vezeti majd az ülést. Vezetheti õ, vagy vezetheti más, akit a házelnök megbíz. Ha egy olyan ember vezeti a plenáris ülést, akiben mi is megbízunk, az kedvezõen hathat a törvény végsõ szövegére. Ezért is támogattuk Bogdan Olteanut, vele szemben nincs semmi ellenszenvünk.


  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.